Van egy szokásom, amit évek óta csinálok, és amit nagyon kevesen: ha valami eszembe jut, beírom a Google Trendsbe. Nem kampányterv miatt, hanem kíváncsiságból. A keresési adat ugyanis az egyik legőszintébb dolog, ami az interneten létezik.
A keresőbe ugyanis nem azt írjuk be, amit mutatni akarunk magunkról. Hanem azt, ami tényleg foglalkoztat minket, amikor senki nem néz oda.
Múltkor a fúrt kút és kútfúrás kifejezésekre néztem meg az elmúlt öt évet Magyarországon. Ez jött ki.
Amit a Google Trends görbe mutat
Három dolog látszik rajta azonnal.
Az első a ritmus. Minden évben ugyanaz a hullám: tavasszal indul, nyáron tetőzik, télen padlóra megy. Ez a szezonalitás, és olyan kiszámítható, mint egy menetrend. Nem meglepő, ha belegondolsz, de más látni, mint sejteni.
A második a kilógó csúcs 2022 nyarán. Ott a keresés a szokásos szezonális szint többszörösére ugrott. Az volt az az aszályos nyár, amikor több helyen kiszáradtak a kutak, és a vízhiány mindennapi téma lett.
A harmadik, hogy 2026-ban megint emelkedik a görbe. Nem 2022-es szinten, de határozottan felfelé tart.
Ami mögötte van
Itt jön az, ami engem igazán érdekel ebben.
A grafikonon nem „kereslet” van. Nem „érdeklődés”. Hanem emberek, egyenként. Valakinek elfogyott a víz a kertjében. Valaki megnézte a szomszéd kútját, és elgondolkodott. Valaki nyáron kiment a telekre, és látta, mennyire kiszáradt minden.
Mindegyikük leült este a telefonjához, és beírt egy szót a keresőbe. Ez a görbe ezeknek az estéknek az összege.
Szeretem ezt észben tartani, mert a marketingben nagyon könnyű elveszni az adatban. Konverziós arány, kattintási költség, elérés. Ezek mind hasznosak, de mindegyik mögött egy ember van, aki épp meg akart oldani valamit.
Két dolog, amit érdemes megtanulni ebből
Az első: a kereslet nem véletlenszerű. Van ritmusa. Szinte minden szakmában megvan a saját görbéd, akkor is, ha sosem nézted meg. A klímaszerelőnek, a tetőfedőnek, a nyelviskolának, az ajándékboltnak, a könyvelőnek. A hullám ott van, akár tudsz róla, akár nem.
A második: az eseményekre nem lehet felkészülni, de észrevenni lehet őket. Egy aszályos nyár, egy jogszabályváltozás, egy hír, ami végigmegy a médián. Ezek átírják a görbét, és aki figyeli, előbb veszi észre, hogy valami mozdult.
Ez a kettő együtt lényegében annyit jelent: az emberek gondjai kiszámíthatóbbak, mint gondolnánk, és néha látványosan megváltoznak. Mindkettőt lehet olvasni, ha van hozzá szemed.
Hogyan nézd meg a sajátodat (5 perc, ingyen)
Nem kell hozzá fiók, nem kell hozzá tudás.
Menj a trends.google.com oldalra, írd be a szót vagy kifejezést, amivel a te szolgáltatásodat vagy termékedet keresnék. Állítsd az országot Magyarországra, az időszakot pedig az elmúlt öt évre (az alapértelmezett tizenkét hónap túl rövid, abból nem látszik a ritmus).
Aztán nézd meg, mit látsz. Van szezonja? Emelkedik vagy csökken hosszú távon? Van benne kiugrás, és emlékszel, mi történt akkor?
Két tipp a pontosabb képhez. Egy: hasonlíts össze két-három kifejezést, mert az emberek sokszor máshogy keresnek, mint ahogy te nevezed a saját szolgáltatásodat. Kettő: nézd meg az „Ehhez kapcsolódó keresések” részt is, mert onnan derül ki, mi foglalkoztatja őket a te témád körül.
Egy dolog, amit ne várj a Google Trends-től
A Google Trends nem mutat konkrét keresési számokat, hanem relatív értéket ad nulla és száz között. Vagyis nem azt látod, hányan keresnek valamire, hanem azt, hogy egy adott időszakban mennyire volt népszerű a többihez képest.
Ez nem hiba, hanem a lényeg: nem a pontos szám az érdekes, hanem a minta. Az, hogy mikor mozdul, és miért.
Miért írom ezt le
Mert azt gondolom, hogy a marketing legjobb része nem a hirdetés-optimalizálás, hanem az emberek megértése. És erre az egyik legjobb, teljesen ingyenes eszköz ott van mindenki keze ügyében, mégis alig használja valaki.
Öt perc. Beírod a saját szavaidat, és sokszor kiderül belőle olyasmi, amit évek óta érzel, csak sosem láttad számokban.
Ha kíváncsi vagy, a saját marketinged mely részei állnak jól és melyek hiányoznak, itt egy 3 perces felmérő. A válaszaid alapján személyre szabott javaslatokat küldök. A méréssel kapcsolatos alapokról pedig ebben a cikkben írtam.