Az online hirdetések két legnagyobb ágyúja Magyarországon (és nagyjából mindenhol) a Google és a Facebook. De hogyan érdemes őket használni?
Pszichológia – eltérő állapotú célközönség
Ez az egyik legfontosabb dolog, amit ki szoktam emelni az ügyfeleimnek, amikor a hirdetési stratégiát állítjuk össze. Teljesen más „mentális állapotban” vannak a célközönségünk tagjai, amikor a Facebook-on találkoznak a hirdetésünkkel, mint amikor a Google keresőben találkoznak vele.
Facebook-állapot
Ide az emberek alapvetően nézelődni járnak fel. Nincs meg feltétlenül bennük a vásárlási szándék, hiszen az se biztos, hogy ismeri a termékünket – most vonatkoztassunk el a remarketing hirdetésektől, hiszen az egy következő szint már.
Ez egyszerre könnyíti és nehezíti is a helyzetet. Nehezíti, mert sokkal több „győzködés” kell, jobban fel kell hívni a figyelmét a felhasználónak (és akkor nem vettük még számításba a reklámzajt, amiből ki kell tűnni egy jó kreatívval).
Másik irányból viszont pont azért könnyebb, mert szívesebben nézelődnek, próbálnak megismerni új dolgokat. Tehát a fel tudjuk kelteni a figyelmet és egy minimális bizalmat építeni a hirdetéssel, akkor el tudjuk érni, hogy rákattintsanak a hirdetésünkre. Innentől kezdve pedig már csak az a kérdés, hogy milyen minőségű a landoló oldalunk és annak sikerül-e célt érnie.
Google-állapot
Amikor elindítunk egy Google keresést, akkor már megfogalmazódott bennünk valamilyen szintű szándék a vásárlás, érdeklődés iránt. Hiszen ha nem érdekel, akkor nem írom be a Google keresőjébe, hogy „piros gumicsizma” – csak ha szeretnék egyet venni.
Ebben az esetben nem arról kell meggyőzni a felhasználót, hogy neki kell egy piros gumicsizma – hanem arról, hogy az általunk kínált gumicsizma kell neki! Ehhez fel lehet kommunikációban használni a termék árát, kiemelkedő termékelőnyöket és egyéb előnyöket (pl. ingyen házhoz szállítás, stb.)
Csapatmunka – mert egyedül nem megy
Kezdő marketingesek és a vállalkozók nagy része hajlamos beleesni abba a hibába, hogy csak azt nézik: mennyi ügyfelet hozott az egyik és mennyit a másik hirdetési felület. Azt viszont elfelejtik kielemezni, hogy hány olyan eset van, amikor az egyik csatonra segítette a másikat ahhoz, hogy végül ügyfél legyen belőle!
Ilyen tipikus eset szokott lenni az, hogy valaki először egy Google keresés során kattintja le a hirdetésünket, megnézi az ajánlatot, de nem történik konverzió. Majd később a Facebook-on futó remarketing kampányunk „kapja el” és ezzel az újabb kontakt-ponttal sikerül átbillenteni a felhasználót érdeklődőből ügyféllé. Ha az egyszerű esetet nézzük, akkor Google – Facebook: 0-1. Viszont ha nem lett volna a Google keresés, akkor a Facebook se tudta volna megjeleníteni a felhasználónak a hirdetést!
Remarketingről röviden
Bár ennek a cikknek nem témája a remarketing típusú hirdetések bemutatása, úgy érzem, hogy néhány szót érdemes róla szólni a teljes kép érdekében.
Remarketing hirdetésnél a célközönség már járt korábban a weboldalunkon (vagy valamilyen egyéb, digitálisan mérhető módon kapcsolatba lépett velünk, pl. lájkolta egy Facebook bejegyzésünket, megnézte egy videónkat). Ezt a Google és a Facebook akkor tudja megtenni, ha a weboldalon el vannak helyezve az ehhez szükséges mérőkódok.
FONTOS: mindegy, hogy milyen forrásból érkezett először a felhasználó, mindkét hirdetési rendszer tud utána „remarketingelni” rá. Gyakori tévhit, hogy sokan azt hiszik: A Facebook csak akkor tud remarketing hirdetés megjeleníteni valakinek, ha az adott felhasználó lekattintott egy Facebook hirdetést. (ez ugyan úgy áll a Google-re is). Lásd fenti példa.
Eltérő lehetőségek – eltérő stratégia!
Nem szabad beleesni abba a hibába, hogy mindig „ugyan azt” csináljuk A Facebook-on, mint a Google-nél – vagy fordítva. Nagyon eltérő megoldásokkal lehet dolgozni a két felületen és ezt érdemes észben tartani!
Például, míg egy hírlevél-feliratkozó gyűjtéshez (mondjuk egy ingyen e-book ajánlattal) a Google esetében egy landing oldalra kell mindenképp terelni a felhasználót, addig a Facebook lehetőséget ad arra, hogy a rendszeren belül maradva elkérjük az elérhetőségeit a felhasználónak – ő pedig megkapja cserébe az e-book-ot. Tapasztalatom szerint egy jól megtervezett Facebook Ügyfélszerző hirdetés jobban tud teljesíteni, mintha a landing oldalt hirdetnénk Facebook-on.
Ugyan ez igaz a remarketing hirdetésekre is! Google esetén alapvetően azokra tudunk így célozni, akik jártak a weboldalunk valamelyik pontján, vagy megnézték egy youtube videónkat. Ezzel szemben a Facebook lehetőséget ad arra is, hogy már azokat megcélozzuk, akik lájkolták egy bejegyzésünket, esetleg hozzászóltak.
Nem kötelező mindent használni!
Ez nagyon fontos – a marketing stratégia része kell, hogy legyen egy olyan vizsgálat, ami megállapítja, hogy melyik hirdetési platformnak van létjogosultsága jelen esetünkben. Például egy komoly B2B vállalkozás (mondjuk ipari szivattyúk gyártása) elég minimális eséllyel fog ügyfelet szerezni a Facebook-on.
Zárszó
Nem tudom azonban kellőképp kiemelni, hogy minden eset más, ezért nincs is kőbevésett szabály, hogy ha „így és így állítod be a hirdetéseket, akkor 110% a siker!”! Aki ilyet ígér, attól jó messzire fuss el! Igen, vannak best practice megoldások, de vannak esetek, amikor azoknak az ellenkezője fog működni!
