Egy fogyasztóvédelmi ellenőrzésen nem a jogszabály ismerete bukik el a legtöbb webshopnál. Az, hogy valami a weboldalon FORMAILAG jónak néz ki, csak épp nem azt mutatja, amit kellene. Ez pontosan az a pont, ahol én, fejlesztőként, mást látok, mint egy jogász: a hiba nem a szándékban van, hanem abban, hogy hogyan épült meg a sablon.
Az alábbi három pont egy 2026 szeptemberi webinárium alapján áll, amit Dr. Ilcsik Tilla fogyasztóvédelmi ügyvéd tartott a Fogyasztóbarát szervezésében, több mint 200 elvégzett webshop-audit tapasztalatából. Ez a cikk nem jogi tanács, hanem egy fejlesztő szemszöge arra, hol szokott elcsúszni a megvalósítás.
1. Az áthúzott ár, ami nem a valódi korábbi ár
Egy akciós ár megjelenítése lehet formailag tökéletes: van áthúzott régi ár, van kiemelt új ár, szép a dizájn. A kérdés viszont nem a megjelenés, hanem hogy az áthúzott szám tényleg az, amit a szabály megkövetel.
Magyarországon a 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet 2/A. §-a szerint az áthúzott „korábbi ár” az akciót megelőző legalább 30 nap legalacsonyabb ára kell legyen (30 napnál rövidebb ideje forgalmazott terméknél legalább 15 nap). Ha egy webshop csak a tegnapi árat húzza át, miközben az elmúlt hónapban volt egy még alacsonyabb pillanat, a megjelenés jó, a tartalma nem.
Fejlesztői szemmel ez egy adatkérdés: kell egy árelőzmény, amiből a 30 napos minimum automatikusan számolható, nem egy kézzel beírt szám, amit valaki elfelejt frissíteni. Ez pont azoknál a kampányoknál a legkritikusabb, ahol sok termék ára egyszerre, egy rövid időszakra változik (egy szezonális akció tipikusan ilyen), mert ott egy kézi folyamat könnyebben hibázik, mint tíz terméknél.
2. Az egységár, amit a sablon nem tesz ki automatikusan
Kimért vagy előrecsomagolt terméknél (festék literben, kötél méterben, bármi, amit mennyiség szerint hasonlítanak össze) az ár mellett egységárnak is meg kell jelennie, Ft/kg, Ft/l vagy Ft/m formában.
A szabály alól csak az 50 ml, 50 g vagy 5 cm alatti kiszerelés mentesül, minden más fölött kötelező. Ez az a pont, amit egy sablon-alapú webshopnál könnyű kihagyni: az egységár nem mindig alapértelmezett mező, és ha egy termékkategóriát utólag töltenek fel, pont ez marad ki, mert „eddig sem volt rajta, és senki nem szólt érte”.
3. A visszaigazoló email, ami régi ÁSZF-et csatol
A rendelés visszaigazoló emailjéhez csatolni kell a rendelés leadásának pillanatában hatályos ÁSZF-et. Ez az a hiba, amit a weboldalon senki nem lát meg, mert a weboldal maga naprakész: csak a tranzakciós email sablonjába égetett csatolmány marad a régi verzión, ha az ÁSZF-et frissítik, de a levélsablont nem frissítik vele egy ütemben.
Ez pont azért veszélyes, mert a weboldal átnézésekor senki nem veszi észre: ahhoz, hogy kiderüljön, egy tesztrendelést kell leadni, és a kapott emailt kell megnézni, nem a weboldalt. Ugyanez a hiba bújhat meg az elállási nyilatkozat mintájában is, ha azt is a levélsablon csatolja: ha az ÁSZF-fel együtt nem frissítik, két régi dokumentum megy ki egyszerre, nem csak egy.
Amit ebből érdemes elvinni
Mindhárom pont közös vonása, hogy a hiba nem a szándékban van, és nem is a jogszabály ismeretének hiányában: abban van, hogy egy webshop több helyen mondja ugyanazt az információt (a sablon, az admin felület, egy email-sablon), és ezek idővel szétcsúsznak egymástól. Ha legutóbb változott egy ár, egy kategória vagy az ÁSZF, érdemes végignézni, hol mondja ugyanazt az oldal még egyszer, és ott is friss-e. Ha ebben nem vagy biztos a saját webshopodnál, egy ingyenes webshop auditból kiderül, hol érdemes elkezdeni.