Feltételezem, hogy nem az EU AI Act szövegét akarod olvasni, hiszen azt a hivatalos oldalon is megtalálhatod. Azt akarod tudni, hogy ez érint-e téged, és ha igen, mit kell most csinálnod. Erre próbálok válaszolni, gyakorlati listával, nem jogszabály-ismertetővel.
Egy mondatban, ha ez segít: az EU AI Act egy uniós rendelet, amely a mesterséges intelligencia használatát szabályozza kockázati szint szerint, nem egy konkrét technológiát tilt vagy dicsőít, hanem előírja, hogyan kell azt átláthatóan és biztonságosan alkalmazni.
Előtte egy fontos mondat: ez tájékoztatás, nem jogi tanácsadás. Nem vagyok jogász, és egy ekkora rendeletnél a részletek konkrét esetben eltérhetnek. Amit itt leírok, azt a rendelet hivatalos EU-s összefoglalójából gyűjtöttem (digital-strategy.ec.europa.eu), és ahol nem volt hozzá elég megbízható forrás (pl. a konkrét bírságösszegek), azt inkább kihagytam, mint hogy találgassak.
Mi érint egy átlagos magyar webshopot?
A rendelet kockázat-alapú, a legtöbb webshopos, marketinges AI-használat (chatbot, termékleírás-generálás, ajánlórendszer) az alacsonyabb kockázatú kategóriákba esik, nem a szigorúan szabályozott, magas kockázatú körbe. Az átláthatósági szabályok innen is vonatkoznak rád, de szűkebben, mint sokan gondolják:
- Ha chatbotot használsz az oldaladon, a látogatónak tudnia kell, hogy géppel beszélget, nem emberrel. Nem kell drámai figyelmeztetés, elég egy egyértelmű jelzés a beszélgetés elején.
- Az, hogy egy AI-val generált kép, szöveg vagy hang gépileg felismerhető legyen (például vízjellel vagy metaadattal), a generatív AI-t készítő szolgáltatók dolga, mint az OpenAI, az Anthropic vagy a Google, nem a tiéd. Ha te csak használod ezeket az eszközöket egy termékfotóhoz vagy egy blogbejegyzéshez, ez a kötelezettség nem rád hárul.
- Kivétel van: deepfake-nek minősülő tartalomnál, vagy ha AI-val generált szöveget kifejezetten azzal a céllal teszel közzé, hogy a nyilvánosságot közérdekű ügyekről tájékoztasd, a jelölés kötelező, és jól láthatónak kell lennie. Ez a legszigorúbb eset, de szűk kör: a legtöbb webshopos AI-használat nem esik bele.
Ez a rész NEM jövő idő. A transzparencia-szabályok 2026 augusztusától alkalmazandók, vagyis már most élnek, miközben rengeteg cikk még úgy fogalmaz, mintha ez egy jövőbeli határidő volna.
Mit csinálj vele a gyakorlatban?
- Nézd végig, hol használsz AI-t az oldaladon vagy a kommunikációdban: chatbot, termékleírás-generálás, kép- vagy videógenerálás, automatizált ügyfélszolgálati üzenet, ajánlórendszer.
- Nézd meg, ezek közül melyik esik a chatbot-szabály vagy a deepfake/közérdekű-tájékoztatás szabály alá. A legtöbb gyors AI-felhasználás, egy termékfotó-variáns vagy egy generált leírás, egyikbe sem esik bele, a szolgáltatói vízjel-kötelezettség pedig eleve nem a te feladatod.
- Ahol mégis a chatbot-szabály vagy a deepfake/tájékoztatási szabály vonatkozik rád, tedd egyértelművé: egy rövid jelzés a chatbot mellett, egy jelölés az érintett AI-tartalomnál. Ez általában nem fejlesztői, hanem szövegezési feladat: pár mondat, jól látható helyen.
- Ha bizonytalan vagy, hogy egy konkrét eset rád vonatkozik-e, az a pont, ahol tényleg jogászt érdemes megkérdezni. Ez a cikk a tájékozódáshoz jó, a döntéshez nem elég.
Nem azért írtam meg ezt, mert most hirtelen jogi szakértő lettem. Azért, mert ez épp most aktuális, sokan keresnek rá megoldást, és a legtöbb találat vagy pánikot kelt, vagy túl általános ahhoz, hogy bárki tudjon vele kezdeni valamit. A cél az volt, hogy legyen egy középső út: annyi konkrétum, amivel tényleg el tudsz indulni, forrás nélküli számok és ijesztgetés nélkül.
Természetesen nekem is megvan a véleményem a dologról: alapvetően jogos az igény, hogy tudja az ember, ha valami „nem valódi”, de a „mindenre ki kell írni” se jó megoldás véleményem szerint.
Ha van konkrét kérdésed a saját oldaladdal kapcsolatban, írj a kapcsolat oldalon, a válasz lehet, hogy „ezt jogásszal nézd meg”, de legalább tudni fogod, mit kérdezz tőle.