Ezzel a cikkel egy sorozatot indítok útjára, melynek célja, hogy egy apró fogódzkodó legyen azok számára, akik most ismerkednek a webdesignnal. Természetesen nem lehet egy teljes, mindenre kiterjedő leírást alkotni, hisz az könyveket töltene ki, de próbálok majd kitérni a különféle típushibákra, szokásokra, trendekre.
Az első lépés inkább elméleti, úgymond bevezető rész, amiben megpróbálom kifejteni,hogy miben is áll a webdesign, mi a dolga egy webdesignernek. Lássunk is hozzá!

Azóta létezik maga a webdesign, mióta maga az internet megjelent, hiszen a “webdesign” maga a látvány, de közben ennél több is egyszerre. Nézzünk ehhez egy egyszerű példát:

• “A” weboldal: nincs semmi grafika, csak egy hexadecimális színkóddal megadott háttér, előtte valamilyen -remélhetőleg a háttértől elütő- betűszínű ömlesztett (amolyan Háború és Béke hosszúságú) szöveg.
• “B” weboldal: az oldal tetején látható az oldal címe, esetleg szlogenje, oldalt vagy felül egy menüsor található a könnyebb navigáció érdekében, a hosszú tartalom pedig legalább szakaszokra van tördelve, ha nem is oldalakra. Mindez ízlésesen betördelve, a lényeg kiemelve vastag betűkkel, esetleg illusztrálva képekkel, ha olyan a tartalom.

Értelemszerűen a “B” weboldal az, amire azt mondhatjuk, hogy őt “webdesigner” szemlélettel tervezték meg. Itt álljunk meg egy pillanatra, mert valami fontosat mindenképp meg kell jegyezni: a tervezési fázisban nagyon fontos, hogy az, aki a design-t tervezi, tisztában legyen az oldal funkcionális szükségleteivel, az oldal céljával, hiszen hiába tervez ő egy bombasztikusan jó oldalt, ha programozók nem tudnak vele mit kezdeni, mert a funkciókat, amikre szükség lenne, nem tudják benne megfelelően elhelyezni. Ez főként akkor fordul elő, ha a tényleges tartalmi részt, vagy az ún. oldalsávot (ezekről a következő részben lesz szó) rosszul méretezik a tervezésnél.

A fenti példánál maradva még egy nagyon fontos dolgot meg kell még említeni, mégpedig az olvashatóságot. Nem szabad, hogy a látvány, a grafika a weboldal elsődleges funkcióját, a tájékoztatást gátolja, hiszen az internet elsődleges tájékoztató eszköze még mindig az írott szöveg! Lehetőleg próbáljunk meg olyan betűszínt, betűtípust és méretet választani, ami kellemes a szemnek, de azért esztétikus is. (weben a tényleges tartalomra amúgy se szokás speciális betűtípusokat használni, mert nem garantált, hogy minden látogató gépén megtalálható az adott típus.)

Összefoglalva tehát, webdesignnak azt az alkotást nevezhetjük, ami ergonómikus, a felhasználói igényeket teljes mértékben kielégíti, de emellett a weboldalt funkcionálisan kiszolgálja, kiegészíti, és harmonizál a céllal, amiért az adott weboldal létrejött.